A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a beépített tűzjelző berendezés tervezése tűzvédelmi tervezői tevékenységnek minősül.
Beépített tűzjelző berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely beépített tűzjelző berendezések engedélyezési ügyeiben eljár.
A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely azon beépített tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.
A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki, amely eljár az alábbi építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben az építmény első végleges használatbavételéig:
- magas építmények,
- a 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények,
- a 4 000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,
- a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,
- az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek,
- a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, amennyiben az elhelyezés 14,00 méter felett történik.