Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet előírásai.
A létesítés általános szabályai
A beépített tűzjelző berendezés:
- a tüzet annak korai szakaszában jelezze,
- a jelzést megbízhatóan továbbítsa, és késedelem nélkül vagy jóváhagyott késleltetéssel, mindenki által érzékelhetően, egyértelmű, folyamatos, figyelemfelhívó tűzriasztás formájában jelenítse meg,
- legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie,
- szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedését gátló, valamint a tűz oltását biztosító berendezések, eszközök vezérlését, és
- a lehető legrövidebb időn belül és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásodását, működési zavarát.
A beépített tűzjelző berendezés részegységeit úgy kell elhelyezni, hogy
- a távkezelő, távkijelző egység, annak hiányában a tűzjelző központ a kezelőszemélyzet és a tűzoltóság számára könnyen elérhető legyen,
- az automatikus érzékelőket a felügyelt tűzjellemzők jelentősebb hígulás, csillapítás vagy késedelem nélkül elérjék,
- a kézi jelzésadók észlelhetőek, felismerhetőek, az ott tartózkodó személyek által könnyen elérhetőek, a kiürítésre szolgáló útvonalak és a kijáratok közelében működtethetőek legyenek,
- a tűzriasztást megjelenítő részegységek jelzése az ott tartózkodó személyek által észlelhető, más jelzésektől egyértelműen elkülöníthető legyen, figyelembe véve a személyek éberségét és a környezet más hangforrásait is,
- a részegységek a szükséges mértékben hozzáférhetőek legyenek, felülvizsgálatuk, karbantartásuk, javításuk lehetséges legyen.
Az automatikus érzékelőket, kézi jelzésadókat, hangjelzőket, fényjelzőket, vezetékágakat, elosztókat azonosító jelöléssel kell ellátni. Az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése elhagyható, ha az épület műemléki jellege vagy más körülmény indokolttá teszi és tűz vagy hiba esetén a helyszíni azonosításuk jelölés nélkül is biztosított.
A normál tápforrás kiesése esetén a másodlagos tápforrás biztosítja
- legalább 24 órán keresztül a rendszer működését, és ezt követően
- legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést.
A részegységek elhelyezését és jelölését a gyártói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni.
A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékhálózaton fellépő vezetékhiba hatása korlátozott legyen.
A vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehetővé fizikai sérülés, az elektromágneses zavarok és a tűz működést befolyásoló hatásainak korlátozását.
A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek – állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében a grafikus megjelenítés alkalmazása kivételével – az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni, és azt a tűzjelző központ és a távkezelő központok mellett is el kell helyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.
A beépített tűzjelző berendezés riasztást megjelenítő részegységeit – így a hangjelzőt, a fényjelzőt, a hangbemondást – a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni, hogy más jelzésektől elkülöníthetően jelezzék a tűzriasztást.
Az előző előtti bekezdésben előírtakon túl a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban az esetben, ha
- az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2-t meghaladja, vagy
- az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jelzésadók száma összesen több, mint 1000.
A vezetékeknek
- a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer között,
- a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység között,
- a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijelző egység között,
- a tűzjelző központ és különálló részei között,
- a tűzjelző központ és a vezérlések között,
- a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezés között,
- azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény – különösen tűz – hatására károsodhat,
legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani.
A vezérlések vezetékei – a hangjelző és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével – készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha
- valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át, vagy
- a vezérlőkábel egyszeres vezetékhibája kiváltja a szükséges vezérlést.
Hurokáramköröket úgy kell megtervezni, hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne károsodjon.
A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha egyszeres vezetékhiba miatt a működésből nem esik ki egy hangjelzőnél több, és az áramkörben keletkező hiba – különösen zárlat vagy szakadás – jelzése megtörténik.
Védelmi jelleg és szint
A beépített tűzjelző berendezést a rendeltetéshez kapcsolódó védelmi jelleg, továbbá e rendeletben előírt védelmi szint szerint kell megtervezni.
Életvédelmi és kombinált védelmi jelleg esetén, ha a teljes körű védelmet jogszabály, tűzvédelmi hatóság nem írja elő, legalább a menekülési útvonal védelmét biztosítani kell.
Teljes körű védelmet kell biztosítani
- a közösségi rendeltetés esetén, és
- ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja.
A tűzjelző berendezés telepítése szempontjából alacsony kockázatú területeken nem szükséges automatikus érzékelőket elhelyezni.
Címezhetőség
Címezhető érzékelőket kell alkalmazni, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el, és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket, másodkijelzőket.
Biztonsági jel
Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.
Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett tűzjelző kézi jelzésadót.
Magyar Tűzvédelemtűzvédelmi oktatásszervező