Akkor értjük meg igazán, mekkora szerepe van az előírásoknak, ha megtörténik a baj. A szűk tűzoltási út és túlzsúfolt lépcsőházak nemcsak jelentős anyagi veszteséggel, de akár halálesettel is járhatnak. Éppen ezért ebben a kérdésben tényleg ne spóroljunk az előírásokon, hanem inkább már építéskor figyeljünk az alábbiakra!
1. Mindig a szélesség az irányadó
A tűzoltási út szélességének meghatározásakor a szóban forgó üzemi helyiség vagy raktár szélességéből kell kiindulni. Az alábbiakban összefoglaltuk, hány méterenként és milyen széles utakkal tervezzünk:
Nem érvényesek ezek a számok ömlesztett tárolás esetében, illetve változik némiképp a helyzet, ha éghető anyagot raktározunk zárt térben. Ekkor 5 méteres tárolási magasságig 1,8 méter, ennél nagyobb tárolási magasságnál pedig 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat kell biztosítanunk.
Hűtőházak hűtött tereiben, valamint állványos vagy rakodólapos raktározás esetén, amennyiben nem biztosítható a fenti pontokban meghatározott szélesség, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat kell kialakítanunk.
2. Szabadon járj, tovább élsz!
Nem győzzük elégszer mondani, mennyire fontos, hogy a tűzoltási útvonalakat, területeket, valamint a vízszerzési helyekhez vezető utakat mindig hagyjuk szabadon! Hiába a szakszerűen kialakított tűzoltási út, ha a tűzoltó gépjárművek képtelenek azokon közlekedni… Ugyanez vonatkozik az épületek menekülési útvonalaira is! Sose gátoljuk a menekülést az útvonal leszűkítésével, telepakolásával!
A tűzoltók közlekedése mellett fokozottan segítsük a menekülőket is. Amíg az épület 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségeiben emberek tartózkodnak, tilos lezárni azok kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáróit! Ennél kisebb helyiségekre, valamint az arra minősített nyílászárókra ez nem vonatkozik.
3. A könnyű hozzáférhetőség a tűzoltó segítsége
Nagyon fontos, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű, nem állványos üzemi és tároló helyiségekben jól láthatóan jelöljük a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit. Nem kell viszont megjelölnünk azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok vagy berendezések határolnak.
A tűzoltók munkáját nemcsak a szabad közlekedésben kell segítenünk, hanem abban is, hogy az épületen belül és kívül is szabadon hozzáférjenek minden oltásban és mentésben fontos eszközhöz! Ilyenek például a villamos berendezések kapcsolói, a közmű nyitó- és zárószerkezete, a nyomásfokozó szivattyú, valamint a hő- és füstelvezető kezelőszerkezete, nyílásai, továbbá a tűzvédelmi felszerelések. Az ezekhez vezető utakat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni!
4. Óvatosan a pakolással, díszítéssel!
Egyértelműnek tűnik, mégis számtalanszor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a fentieken túl a menekülésre szánt közlekedőket, lépcsőházakat, valamint a füstmentes lépcsőházakat még véletlenül se torlaszoljuk el, az útvonalakat ne szűkítsük le, és itt sose helyezzünk el robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat! Kivételt képeznek ez alól a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az adott fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-át fedik le szintenként. Emellett kiemelten érvényes, hogy a menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk és anyagok semmiképp sem ronthatják a hő- és füstelvezetés hatékonyságát.
