A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: tűzvédelmi törvény) szerint tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.
A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:
- tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő,
- tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő,
- kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárvatartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül,
- épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése,
- szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása,
- a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása,
- tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével),
- jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása,
- ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a tűzvédelemről ott, ahol ezt jogszabály előírja.
A végleges döntéssel kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint több szabályszegés együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabályszegésekért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 millió forint.
A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon – az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetet kivéve – a szabályszegést észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabályszegés a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabályszegés helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. A tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára befizetni (a továbbiakban: befizetés).
A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.
A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.
A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló végleges döntést költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell.
A tűzvédelmi bírság tételeit, összegeit a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletében találja.